Újoncmustra - F1Hirek.huPetrov útja a Lada-kupától a Forma-1-igMég 1948-ban, egy bizonyos Igor Trubeckojnak megadatott, hogy egy igazi Forma-1-es Ferrarit vezessen, ezért kell óvatosnak lennünk, amikor most Vitalij Petrov F1-ben való bemutatkozása kapcsán fogalmazunk. Hiszen nem ő lesz az első orosz származású versenyző, aki F1-es autót vezethet, de ő lesz az első szerződtetett orosz F1-es pilóta, ha úgy tetszik, az első orosz, aki Forma-1-es nagydíjon indul.
Na de nézzük is, hogyan jutott el eddig a kivételes lehetőségig Petrov, hiszen az nyilvánvaló, hogy a Forma-1-es pilótaüléseket manapság nem osztogatják ingyen (ez Petrov esetében szó szerint is igaz, hiszen a hírek szerint 15 millió euró szponzori pénzt is hoz magával), és az F1-ben kizárólag a már sokat bizonyított, legeslegjobb versenyzők vethetik meg a lábukat.
Vitalij Alekszandrovics Petrov 1984. szeptember 8-án született Oroszországban, a finn-orosz határtól mindössze néhány kilométerre fekvő Vyborg városában. Ha konkrétan Oroszország még nem is, de a környék tehát már bőven adott nem egy kiváló versenyzőt a Forma-1-nek, gondoljunk csak a finn armadára. A 25 éves versenyzőt egyébként máig a "vyborgi rakéta" néven emlegetik szülőhazájában, származására és kivételes gyorsaságára utalva ezzel.
Petrov - a legtöbb mai F1-es versenyzővel ellentétben - nem gokartozással kezdte meg sikeres autóversenyzői pályafutását, lévén sem gokart, sem gokart-pálya nem volt szülővárosa közelében. Nyüstölni való Lada viszont akadt dögivel, és ez megadta a lehetőséget a tehetséges versenyzőnek a kezdeti tapasztalatgyűjtésre és a későbbi kitörésre.
Petrov autóversenyzői pályafutása az 1998-as évre nyúlik vissza, amikor különböző jégversenyeken rajthoz állva kezdett kacérkodni az autóversenyzés gondolatával, majd egyre jobban belemelegedett a száguldásba, és 2000-ben már orosz Rali Sprint-bajnoknak mondhatta magát. 2001-ben az orosz VW Polo kupában, valamint a Forma Russia 2.0 sorozatban edzette tudását, majd 2002-ben száz százalékos teljesítménnyel nyerte meg a hazájában rendezett Lada-kupát.
Az együléses autókról első komolyabb tapasztalatait 2003-ban szerezte, amikor az Olasz-, valamint az Európai Forma Renault sorozatban versenyzett. Első Renault-hoz köthető versenyélményei tehát erre az évre datálhatók. 2004-ben Petrov visszatért hazájába, és egyből a második helyen végzett az orosz túraautó-bajnokságban (Lada Revolution Championship). Egy évre rá ugyanezt a sorozatot kilenc győzelmet szállítva, magabiztosan megnyerte, továbbá az orosz Forma 1600-ban is bajnoki címet szerzett.
2006-ban az Olasz-, illetve az Európai Forma 3000-ben versenyzett, és mindkét sorozatban a 3. helyen végzett, több futamgyőzelmet is aratva, többek között egyet a Hungaroringen is. Ez évben beugróként debütált a Forma-1 előszobájának számító GP2-ben is, ahol 2007-ben már mint a Campos Racing főállású versenyzője indult a sorozat összes futamán.
Első GP2-es győzelmét is rögtön első teljes évében sikerült megszereznie - az időközben Valenciába költöző, és máig ott élő orosz parádés vezetéssel nyerte meg a Valenciai Nagydíjat. Valencia azóta is nemcsak otthont ad Petrovnak, de egyben kedvenc versenyhelyszínét is szolgáltatja - 2007 után 2008-ban és 2009-ben is ő nyerte a GP2 valenciai versenyét.
2008-ban és 2009-ben Petrov a GP2-vel párhuzamosan a GP2 ázsiai sorozatának versenyein is rajthoz állt, nem is eredménytelenül. Előbbi évben ugyanis az összetettbeli 3. helyen zárta a bajnokságot, az azóta a Forma-1-ben egyaránt bemutatkozó Romain Grosjean, valamint Sébastien Buemi mögött.
A 25 éves tehetség máig legsikeresebb évét 2009-ben, azaz tavaly zárta, amikor a GP2-es világsorozat 2. helyén végzett, a Forma-1-ben ugyancsak idén, a Williams színeiben debütáló Nico Hülkenberg mögött.
A remekül sikerült GP2-es évad pedig meg is hozta Petrov számára a várva várt lehetőséget, a Forma-1-ben való bemutatkozást. Bár több csapat is versengett megszerzéséért, és saját bevallása szerint már igen közeljárt ahhoz, hogy aláírjon korábbi GP2-es csapatához, a Forma-1-ben idén bemutatkozó Campos Racinghez (a csapat végül Hispania Racing F1 Team néven, új tulajdonossal debütál), ám végül a Renault ajánlatát fogadta el, és 1+2 éves szerződést kötött a francia csapattal.
Így érünk el 2010. március 14-éig, addig a bizonyos történelmi pillanatig.
Orosz sikerek az autósportban
Azt tekintve, hogy milyen sokan vannak az oroszok, és a sportágak többségében általában milyen dominánsak szoktak lenni, az autósportok világa egy kicsit kakukktojásnak is tekinthető ebből a szempontból. Persze egy-két híres orosz autóversenyző neve azért egyből beugorhat mindenkinek, elsősorban a tereprali világából, azon belül is leginkább a kamionosok mezőnyéből.
Vlagyimir Csagin a Dakar történetének legsikeresebb kamionos versenyzője, összesen hatszor nyerte meg a legendás tereprali-versenyt (2000, 2002, 2003, 2004, 2006 és 2010). Kamazos csapat- és honfitársa, Firdaus Kabirov pedig kétszeres Dakar-győztesnek mondhatja magát, 2005-ből és 2009-ből. Az autósok mezőnyében Leonid Novickij alkotott maradandót az oroszok közül a világ leghíresebb tereprali-versenyén, a Dakaron, az idei viadalon például az előkelő 11. helyen végzett.
A mindössze 19 éves Jevgenyij Novikov a rali-világbajnokság egyik legígéretesebb tehetségének számít. 2009-ben a Citroën juniorcsapatában versenyezve megszerezte első WRC-pontjait, és első rali-világbajnoki szakaszgyőzelmét, amellyel minden idők első orosz, és egyben legfiatalabb WRC-etap győztese lett.
Mint az oroszok máig legsikeresebb, és egyik legkedveltebb szakágát, az autókrosszt és a ralikrosszt is feltétlenül meg kell említenünk e felsorolásban. Jelenleg a ralikrossz királykategóriájában versenyez Rustam Minihanov, Tatárföld elnöke, aki korábban kamionosként is több nagy győzelmet aratott a terepraliban, valamint Ajrat Sajmiev, a volt tatár elnök fia, az autókrossz Európa-bajnokság korábbi háromszoros bajnoka. Szintén a ralikrosszban, az 1600 köbcentis kategóriában három orosz versenyző végzett a 2009-es Európa-bajnokság második, harmadik, illetve negyedik helyén, név szerint Eduard Leganov, Timur Timerzsanov és Ildar Rakmatulin. Továbbá, az autókrossz jelenlegi Európa-bajnoka, Vadim Makarov is orosz állampolgár.
: március 07, 2010, 11:24:35 am
Kobajasi, az újabb japán harcosKobajasi a tavalyi szezon utolsó két nagydíján, Timo Glock helyetteseként bemutatkozhatott az F1-ben a Toyota színeiben, és egy percig sem habozott: egyből megragadta a váratlanul kínálkozó bizonyítási lehetőséget, és hihetetlenül meggyőző teljesítményével valósággal helyet követelt magának a Forma-1 2010-es mezőnyében, ahol a Sauber autójában gördülhet majd pályára a versenyek alkalmával.
2009-es Brazil-, illetve Abu-Dzabi Nagydíjon nemcsak gyorsaságáról, de hihetetlen küzdőszelleméről, már-már szemtelen bátorságáról (a világbajnoki címért küzdő Jenson Buttontól nemhogy nem ijedt meg, de egyenesen vakmerő manőverekkel tartotta őt maga mögött), és megbízhatóságáról is tanúbizonyságot tett, így teljesen megérdemelt módon kapott helyet a 2010-es mezőnyben.
Az oszakai sushi éttermet üzemeltető szülők gyermekeként, 1986. szeptember 13-án napvilágot látó japán versenyző családja egyébiránt a legkisebb mértékben sem kötődött az autósportokhoz, ám a kis Kamuit hamar megcsapta a benzingőz mámorító illata, és addig rágta édesapja fülét, amíg az el nem intézte neki, hogy elindulhasson élete első gokartversenyén.
Az ominózus első versenyre 9 éves korában nevezték be Kobajasit, aki a kezdetektől fogva édesapja és a Yamaha támogatásával versenyezhetett, és hamar meg is csillogtatta kivételes tehetségét. Első gokartos éveiben rögtön pazar győzelmi szériákat produkált, amelynek köszönhetően bekerült a Toyota tehetséggondozó programjába, és megnyílt számára az út - a motorsportok igazi csúcsának otthont adó - Európa felé.
17 évesen tette át székhelyét Európába, amikor is 2004-ban Olaszországba költözött, hogy a Forma Renault-sorozatban induljon. A Toyota ugyan bérelt neki egy lakást, ám képzelhetjük, így is mekkora kihívást jelenthettek a mindennapos teendők a tinédzser japánnak, aki életében először került távol szüleitől és hazájától. Ráadásul Kobajasi ekkor még egy szót sem értett olaszul, de még angolul sem, így némi túlzással még a fogkrémes- és a majonézes tubus megkülönböztetése is komoly fejtörés elé állította őt egy-egy bevásárlás alkalmával.
"Időnként nagyon nehéz volt, de tudtam, hogy mit akarok, és tudtam, hogy a legjobb helyen vagyok, hogy megvalósítsam a célomat"- emlékszik vissza mai fejjel az akkori időkre a még mindig csak 23 éves japán.
És ha már ezt a sok lemondással járó áldozatot meghozta, annál elszántabban vetette magát harcba a versenypályán, hogy valóra váltsa álmait. 2005-ben sikerült neki az a bravúr, amit korábban rajta kívül csak Felipe Massának sikerült véghezvinnie: egyazon évben az európai- és az olasz Forma Renault-sorozatot is megnyerte.
2006-ban már a Forma-3 versenyein indulhatott, és rögtön első évében pole pozícióig jutott a legendásan nehéz makaói versenypályán. 2007-ben első győzelmét is megszerezte a sorozatban, összesítésben pedig a 4. helyen végzett, ami elég volt ahhoz, hogy az útját addig is egyengető Toyota a 2008-as évre leszerződtesse, mint F1-es csapatának tartalékpilótáját.
Új tartalékpilótai állása mellett Kobajasi természetesen a versenyzést is folytatta - a GP2 európai, valamint ázsiai sorozatában indult, előbbi szériában futamgyőzelemig, utóbbiban bajnoki címig jutott. 2009-ben már a fő GP2-es sorozat állandó résztvevőjének számított, ám teljesítménye elmaradt a várakozásoktól.
A szerencse azonban ennek ellenére rámosolygott, és - Timo Glock bukása és átmeneti kiesése következtében - a 2009-es Brazil Nagydíjon éles versenyen is bemutatkozhatott a Forma-1-ben. Élete legelső F1-es versenyén egyből bátor manőverekkel hívta fel magára a figyelmet, és az épphogy csak nem pontot érő 9. helyen ért célba, hogy aztán az abu-dzabi évadzárón egy parádés 6. hellyel első pontjait is megszerezze a sportágban.
2010-ben a Sauber F1-es csapatának színeiben írhatja tovább eddig töretlenül felfelé ívelő sikertörténetét, melyben bizonyára nagy segítségére lesz rutinos csapattársa, Pedro de la Rosa is.
: március 07, 2010, 11:28:13 am
visszatér a Senna név az F1-beSenna egyike annak az öt fiatalembernek (Nico Hülkenberg, Lucas di Grassi, Karun Chandhok, és Vitalij Petrov a 2010-es újoncok, míg Kobajasi Kamui és Jaime Alguersuari első teljes szezonját tölti a sorozatban), akik az idei szezonban kapnak először lehetőséget főállású versenyzőként a Forma-1-ben.
Bruno Senna Lalli 1983. október 15-én a brazíliai Sao Paulóban látta meg a napvilágot, édesanyja, Viviane, aki a néhai háromszoros világbajnok, Ayrton Senna testvére. A közeli családi köteléknek köszönhetően az átlagosnál nagyobb is az érdeklődés a kis Senna iránt, aki tehát versenyzőként nem használja édesapja, Flávio Lalli vezetéknevét, és aki nagyon hasonló vonásokkal rendelkezik, mint híres rokona, ráadásul az ő tiszteletére még a sisakfestése is megegyezik Ayrtonéval.
Annak ellenére, hogy egészen kicsiként, 6 éves kora óta rendszeresen gokartozott, sőt, nem egyszer össze is csapott nagybátyjával a családi birtokon lévő gokartpályán, Bruno a kortársaihoz képest meglehetősen későn került az autóversenyzés, az együlésesek világába. Ebben nyilvánvaló szerepe volt Ayrton Senna 1994-es imolai tragikus halálának, majd két évvel később Bruno édesapjának ugyancsak váratlan halálos balesetének. A fiatal pilóta 12 éves volt, amikor Flávio Lalli motorbalesetben életét vesztette, így rövid időn belül két tragédia is hatással volt jövőjére. Nem csoda, hogy családja nem rajongott túlságosan az ötletért, hogy Bruno is a versenypályákon képzeli el a jövőjét, és sokáig nem is engedték neki, hogy valóra váltsa álmait.
Tehetsége a versenyzéshez pedig korán megmutatkozott, legendás nagybátyja 1993 végén, amikor a Williamshez szerződött ugyanis a következőképpen nyilatkozott: "Ha azt gondolják, gyors vagyok, csak várják ki és nézzék meg az unokaöcsémet, Brunót."
Bruno Senna végül 2004-ben állt rajthoz először együléses versenyautóban, abban az évben a brit Forma BMW sorozat hat futamán indult el, és a Carlin Motorsport pilótájaként hat pontot szerzett. A következő esztendőben már a brit Forma-3-as bajnokságban versenyzett, méghozzá a 2007-es F1-es világbajnok, Kimi Räikkönen és menedzserei, David és Steve Robertson tulajdonában lévő Räikkönen Robertson Racing Teamnél. Senna 2005-ben 10. helyen végzett a sorozatban, és háromszor állhatott dobogóra. A következő esztendő azonban sokkal jobban sikerült számára, a brazil pilóta összetettben megszerezte a harmadik helyet, miközben a szezon során öt győzelmet ünnepelhetett az időközben a Forma-1-et ralira cserélő Räikkönen autójával.
2006-ban Senna a Forma-1-es Ausztrál Nagydíj betétfutamain is megmérette magát, és a négy versenyből hármat meg is nyert, ezzel is felhívva magára a szakemberek figyelmét. Már ebben az évben azt mondta, hogy legvégső célja a Forma-1, és 2009-ben szeretne az együlésesek csúcskategóriájában versenyezni.
2007-ben újabb szériaváltás következett, méghozzá nem is akármilyen, ugyanis a Forma-1 előszobájának tartott sorozatban, a GP2-ben folytatta pályafutását az Ardennél. A bemutatkozás nagyszerűen sikerült, Bahreinben újoncként ugyanis a negyedik helyen intették le az első versenyen, de nem kellett sokat várni első győzelmére sem, Spanyolországban a feature-t nyerte meg. A széria négyhetes nyári szünetében sem tétlenkedett, ugyanis elindult a Ferrari Challenge harmadik fordulójában Silverstone-ban és mindkét versenyt megnyerte úgy, hogy mindkétszer a pole pozícióból indulhatott. Bár első GP2-es, illetve harmadik együléses szezonjában összetettben csak a nyolcadik lett, a brazilnak nem lehetett oka a panaszra, hiszen egy győzelme mellé három dobogós helyet is szerzett. Az év során, bár többször volt balszerencsés, vagy alakult rosszabbul a kvalifikációja, versenye, többször küzdötte fel magát a mezőny hátsó részéből a mezőny első felébe és nagyon gyors volt esőben is.
2008-ban Senna ismét a GP2-ben állt rajthoz, ám már nem az Ardennél, hanem az iSportnál versenyzett, de elindult a 2008-as GP2 ázsiai szériában is, ahol ötödikként zárt. A brazil a brit Forma-3-hoz hasonlóan a GP2-ben is jobban szerepelt második szezonjában, két évvel ezelőtt ugyanis összetettben a második helyen végzett a tabellán. A pilóta egyik legemlékezetesebb győzelmét Monacóban aratta, éppen 15 évvel azután, hogy nagybátyja, Ayrton Senna utoljára nyert a hercegségben a Forma-1-ben. Már szezon közben többször felmerült, hogy a brazil a következő esztendőben ismét kategóriát vált, amit egyre inkább alátámasztott az is, hogy a Forma-1-ben gyári csapatot indító Honda tesztelni hívta a tehetséges versenyzőt az idényt követően.
Senna el is mondta, mindent megtesz annak érdekében, hogy lenyűgözze a japán alakulat vezetését, és ígéretét be is tartotta. A brazil nagyon gyors volt a barcelonai teszten, alig néhány tizeddel maradt csak el Jenson Button mögött, és egyre erősödött az a pletyka, hogy a Honda őt igazolja majd le Rubens Barrichello helyére. A japán autógyár azonban 2008 decemberében a gazdasági válságra hivatkozva váratlanul úgy döntött, azonnali hatállyal távozik a Forma-1-ből, a csapat sorsa pedig, csakúgy, mint Senna esélyei a sorozatban való bemutatkozásra, bizonytalanná vált.
A brackley-i gárda végül a csapatfőnök, Ross Brawn tulajdonába került, aki a 2009-ben életbe lépő tesztkorlátozások miatt végül Barrichellónak szavazott bizalmat Button mellett, vagyis Senna versenyzői állás nélkül maradt, ugyanis máshol sem volt helye a Forma-1-ben. Brawn nem is tagadta, rutinja miatt választotta mégis Bruno honfitársát, de a szakember már akkor kijelentette, biztos abban, hogy a fiatal tehetséggel hamarosan találkozni lehet majd a királykategóriáként is emlegetett sorozatban. Hasonlóan pozitív véleményen volt Senna isportos csapatfőnöke, Paul Jackson is, akit a BBC idézett még 2008-ban: "Nagyon fényes jövő vár rá. Elképesztően jól fejlődik. Nagyon gyorsan tanul, ugrásszerűen, és egyre kiforrottabbá válik. Kihagyott tíz évet, de állandóan bizonyítja, hogy be lehet hozni a lemaradást. Úgy tűnik, utolérte a többieket, és most velük egy szinten van. Nagyon okos, intelligens srác és kivételesen tehetséges. Én hiszek abban, hogy az év végére (2008 végére - a szerk.) készen áll a Forma-1-re. Meg lennék lepve, ha nem lenne nagyon-nagyon sikeres az F1-ben."
A brazil pilótát bár tárt karokkal várták volna vissza a GP2-be, végül úgy döntött, nem tér vissza és nem próbálja megnyerni a bajnokságot. Ehelyett 2009 márciusában a német túraautó-bajnokságban (DTM) induló AMG-Mercedesnél teljesített egy tesztet, és bár Senna és a Mercedes is elégedett volt az eredményekkel, a brazil végül nem igazolt a szériába.
Ezt követte a Le Mans-i sorozatban versenyző Oreca csapat LMP1-esének tesztelése, amelynek eredményeképpen Senna csatlakozott a francia versenycsapathoz és amellett, hogy három 1000 km-es futamon rajthoz állt, Stéphane Ortellivel és Tiago Monteiróval összeállva elindult a Le Mans-i 24 óráson is. Az 1000 km-es megmérettetéseken egyébként két harmadik helyet szerzett, azokon összegyűjtött 12 pontjával a szezon végén a 16. lett. A 24 óráson pedig az összesített eredménylistán a trió a 41. helyen gurult a célba.
2009 nyarán aztán ismét egyre többet lehetett hallani arról, hogy Senna karnyújtásnyira van a Forma-1-től és több csapattal is kapcsolatban áll. 2009. október 30-án pedig megtörtént a bejelentés: a brazil 2010-ben bemutatkozhat a Forma-1 az egyik újoncánál, az Adrian Campos vezette Campos Metánál. A hírnek maga Ross Brawn, az időközben Brawn GP-ből Mercedes GP-vé alakult istálló csapatfőnöke is nagyon örült, aki kijelentette, már alig várja, hogy lássa versenyezni a tehetséges brazilt. A Senna család közeli barátja, és a fiatal pilóta karrierjét is segítő egykori F1-es versenyző, a Toro Rosso korábbi társtulajdonosa, Gerhard Berger azonban úgy nyilatkozott, egy kicsit félti Sennát a Forma-1-től. Eközben a 26 éves versenyző nem akármilyen célokat tűzött ki maga elé, egyértelműen kijelentette, hogy világbajnoki cím elhódítására készül.
A bejelentés után egyébként hamar sor került az első üléspróbára is a Dallaránál, amely az újonc csapat autójának karosszériáját gyártja, ám ezt követően hosszú ideig alig lehetett hallani a gárdáról. Néhány héttel ezelőtt pedig kifejezetten aggasztó hírek érkeztek a Campos felől, majd kiderült, Adrian Camposnak anyagi problémái vannak, és a start előtt máris befektetőt keres. Már azt is boncolgatták, hogy a spanyol gárda egyáltalán nem is tud elindulni a bajnokságban, amikor jött a hír, hogy az egyik részvényes, José Ramón Carabante vette meg az istállót, aki előbb kinevezte Colin Kollest csapatfőnöknek, majd átnevezte az alakulatot Hispania Racingnek. Egy ideig arról is pletykáltak, hogy az új vezetés érvényes szerződése ellenére sem biztos, hogy megtartja Sennát, ám végül a brazil fellélegezhetett, hiszen Carabante is bizalmat szavazott neki. A Hispania Racing másik versenyzője pedig az a Karunk Chandhok lesz, aki az iSportnál, a GP2-ben már szerepelt egy csapatban a brazillal, és most együtt debütálhatnak a Forma-1-ben. A csapat bár tesztelés nélkül vág neki a 2010-es évadnak, Senna meg van győződve arról, hogy autójuk így is gyorsabb lesz, mint a másik két újoncé, a Virginé és a Lotusé.
Senna egyébként már megtanult együtt élni vezetéknevével, és mint ahogyan arról a BBC-nek beszélt 2008-ban, egyáltalán nincs rajta nyomás amiatt, hogy neve miatt többet várnak tőle, mint bárki mástól: "Megpróbálok csak önmagam lenni, és nem törődni ezzel. Ez egy olyasvalami, hogy ha magam leszek híres, akkor velem is történnek majd különös dolgok. Szerintem ez egy nagyszerű iskola, megtanulod, hogyan kezeld az embereket és a karrieredet. Kapok egy kis ízelítőt abból, hogy mi lehet a jövőben. Szerintem ez egy jó felkészülés. Számomra természetes, hogy az emberek Ayrtonról kérdeznek. Mindig ugyanazokat válaszolom, és nincs gondom ezzel."
Közel 16 évvel Ayrton Senna halála után ismét feltűnik tehát a Senna név és a legendás zöld-sárga csíkos sisak a Forma-1-ben: 2010. március 14-én a Bahreini Nagydíjon a nagybátyjára kísértetiesen hasonlító Bruno Senna elkezdi írni saját maga történetét a sorozatban.
F1 Hírek
Csatlakozz hozzánk Facebook-on!!! 
Téma: Egy hét múlva rajtol a 2010-es F1 évad! (Megtekintve 2697 alkalommal)