Exkluzív: Piquet vallomása! 2. rész!
Második rész
Én, Nelson Angelo Piquet, születtem 1985. július 25-én Heidelbergben Németországban, a következőket állítom:
1. Minden eddigi ellenkező hírrel szemben, a tények, amik ebben a kiegészítő közleményben vannak, az én tudásomra alapszanak. Én hiszem, hogy ezek a tények, amiket ebbe a levélbe foglalok igazak és korrektek. Ahol bármilyen tény nem az én saját tudásomon belül van, azt is legjobb tudásom és hitem szerint teszem be, és jelzem a forrását.
2. Én egy profi versenyző vagyok, és rendelkezem a FIA Szuper Licenszével. Az ING Renault Forma-1-es Csapatnál (a továbbiakban Renault) 2007-ben tesztpilótaként, míg 2008 és 2009 (július végéig) versenyzőként alkalmaztak.
3. Ezt a kiegészítő közleményt önkéntesen a FIA-nak írom, azért, hogy a FIA Forma-1-es Világbajnokságban gyakorolja felügyelő és szabályozó funkcióit.
4. Tisztában vagyok azzal, hogy kötelességem, hogy a FIA Forma-1-es Világbajnokságban szereplő összes résztvevővel, illetve szuper licenszel rendelkező versenyzővel korrekt és igazságos legyek. Tisztában vagyok azzal is, hogy komoly következményei lehetnek annak, ha bármiféle hamis, vagy félrevezető közleményt adok ki a FIA-nak.
5. Azután a közlemény után, amit a FIA központjában, Párizsban, 2009. július 30-án tettem, arra kértek, hogy vegyek részt egy második megbeszélésen ,Londonban, hogy további információkat adjak a 2008-as Szingapúri Nagydíjon történtekről, illetve közösen átnézzük azokat a telemetriai adatokat, amiket a FIA technikai részlege szerzett meg.
Ez a kiegészítő közlemény a második beszélgetésem összefoglalása, ennek következtében az alábbi pontok nem voltak benne az első, 2009. július 30-án tett közleményemben.
6. 2008. szeptember 27-én, szombaton, este, hosszú beszélgetésem volt a család egyik barátjával, illetve tanácsadójával, Felipe Vargas-szal. Korábban találkoztam a csapatfőnökkel, Flavio Briatore-val, akivel a szerződésem esetleges meghosszabbításáról, illetve az időmérőn mutatott gyenge teljesítményemről (16. helyre kvalifikáltam magam) beszélgettünk. Ezek után voltam egyedül a hotelszobámban, nagyon felfokozott lelki állapotban. Hiszem, hogy a mobiltelefon felvételek bizonyítják, hogy beszéltem Vargas úrral.
7. 2008. szeptember 28-án, 4-5 órával a kezdés előtt érkeztem meg a pályára. Mivel a 2008-as Szingapúri verseny éjszakai volt, ez helyi idő szerint este 8 órás startot jelentett. Úgy emlékszem délután 3-4 körül értem a pályára.
8. Nem sokkal azután, hogy megérkeztem – ottani idő szerint délután 4-5 óra körül – meg kellett jelennem Flavio Briatore irodájában. Erre Briatore asszisztense, Matthieu Michel kért meg. Mivel korábban már többször is történt ilyen, és akkor mindig a szerződésemről beszéltünk, úgy gondoltam most is ez lesz az ok.
9. Briatore irodája a Szingapúri Nagydíjon, a Renault ideiglenes irodáinak területén volt, amit a paddockban állítottak fel. Amikor beléptem az irodában, ami elég kicsi volt, ugyanis 4-5 szék és egy asztal volt benne, Briatore és Pat Symonds, a Renault technikai igazgatója, voltak a szobában.
10. A találkán Symonds úr elmagyarázta nekem, hogy van egy lehetőség arra, hogy a Renault jobb eredményt érjen el, mint az időmérőn az én 16. illetve a csapattársa, Fernando Alonso, 15. helye. Symonds a 2008-as Német Nagydíjat hozta fel példának, amikor én második lettem, köszönhetően a biztonsági autónak, ami egy másik versenyző balesete miatt jött be. Ezek után elmagyarázta, hogy ha az egyik Renault autó olyan balesetet okozna, ami a biztonsági autó pályára küldéséhez vezet, akkor abból a másik profitálhatna, ami a csapatnak lehetőséget nyújtana egy jobb eredmény eléréséhez.
Ezek után, ahogy azt korábban a 2009. július 30-án készített közleményemben elmondtam, Symonds megkérdezte, hogy lennék-e én az, aki biztonsági autós szakaszt idéz elő. Azokból az okokból, amiket az előző közleményemben kifejtettem, belegyeztem a tervbe.
11.Ezen a megbeszélésen Briatore nagyon keveset beszélt. Ahogy a végéhez közeledtünk Symonds elmondta, hogy senkinek ne beszéljek arról, ami itt elhangzott, hamarosan instrukciókat fog adni. Szerintem az egész megbeszélés Briatore irodájában nem tartott tovább 10 percnél.
12. Nem sokkal a találka után, Symonds félrevont engem a Renault ideiglenesen felállított irodái között. Azokhoz az asztalokhoz és székekhez ültünk, ahol a csapat tagjai szoktak étkezni a hétvége során. Ekkor körülbelül 30 perc telt el a megbeszélés óta. Ahogy azt a korábbi közleményemben is elmondtam, Symonds elmagyarázta egy térkép segítségével, hogy hol kéne ütköznöm, hogy a biztonsági autó biztosan bejöjjön, és biztosan segíteni tudjam Alonso-t.
13. Délután 6 óra körül – kb két órával a verseny kezdése előtt – a szokásos verseny előtti megbeszélésen vettem részt. Itt Symonds többször is utalt az autók beállítására, illetve az üzemanyag taktikára. A jelenlévőknek (akik én, Alonso, a mérnökeink, és a Renault vezető stratégái voltak) elmagyarázták, hogy Alonso a 12. körben fog kijönni a boxba, én pedig csak sokkal később.
14. Amikor a megbeszélt kört teljesítettem, elveszítettem az irányításomat a 17. kanyar kijáratánál. Ezt úgy tettem, hogy nagyon keményen nyomtam neki, korán ráléptem a gázra. Éreztem, hogy az autó hátulja kifarol, továbbra is nyomtam a gázt, ugyanis tudtam, hogy ez ahhoz vezet, hogy keményen odacsapom az autó hátulját a betonfalnak. Ennek következtében pedig be fog jönni a biztonsági autó.
15. Azóta már láttam a telemetriai adatokat, amiket a Standard Adat Felvevő (SDR) és a FIA mutatott meg nekem. Az SDR adatai tisztán alátámasztják, hogy sokkal keményebben nyomtam meg a gázt a 17. kanyar kijáratánál abban a körben, mint a korábbiakban. [lásd a mellékelt telemetriai adatokon]
16. Amikor az autó feneke elindult kifelé az egyetlen mód arra, hogy elkerüljem az ütközést az lett volna, ha leveszem a lábam a gázról. Ennek ellenére ezt nem tettem meg. Sőt, még erősebben nyomtam, egészen addig a pillanatig, amíg az autó hátulja hozzá nem ért a betonfalhoz. Ismételten az SDR telemetriai adatok alátámasztják ezt.
17. A 2009. július 30-án kiadott közleményemben a telemetriai adatokra hivatkoztam, arra, hogy azok bebizonyítják szándékosan okoztam a balesetet. Most, hogy láttam ezeket, mondhatom, hogy alátámasztják, hogy szándékosan okoztam a balesetet a 17. kanyar kijáratánál (I.), több gázt adtam, mint a korábbi körökben (II.), annak ellenére nyomtam a gázt, hogy éreztem, hogy az autó hátulja elindul kifelé (III.), illetve, hogy addig nyomtam a gázt, amíg az autó hátulja össze nem érte betonfallal.
Ez az igazság közleménye.
Hiszem és esküszöm, hogy az ebben foglalt tények igazak.
Ezt a közleményt a Quest (a cég, ami segíti a FIA nyomozását) irodáiban, 2009. augusztus 17-én, Londonban Martin Smith, és Jacob Marsh (mindkettő Quest), Patrick Harrison és Alan Prudom (FIA Technikai részlege) jelenlétében készült.
Nelson Piquet Jr.