2004: Schumacher újabb győzelme
2004 mindenképpen Michael Schumacher éve volt, aki útban hetedik világbajnoki címéhez, a 18 futamon 13 győzelmet gyűjtött be. Egyik pilóta sem tudta felvenni a versenyt a Ferrari-Bridgestone párossal, még ha a BAR egy kicsit meg is szorongatta őket.Sosem volt arra példa, hogy egyetlen csapat vagy versenyző ennyire uralta volna az egész Forma 1-et. A 2003-ban bevezetett pontrendszer - melynek alapján a második helyezés majdnem annyit ért mint egy győzelem - segítette a Mclarent és Kimi Raikönnent, illetve ellensúlyozta Schumacher teljesítményét, ám 2004-ben a Mclaren már nem hozta régi formáját. Csak az ígéretes BAR tudta megszorongatni a Ferrari csapatot, bár még csak győzelmet sem szereztek.
Ez nem meglepő, hiszen a Ferrari pilóta - Rubens Barrichello kétszer nyert, a többi kilenc csapatra tehát csak három győzelem maradt. Monacóban a Renault-os Jarno Trulli, Spa Francorchamps-ban a Mclarenes Kimi Raikönnen, és Interlagosban a Williams színeiben utoljára versenyző Montoya nyertek.
Röviden összefoglalva, a Ferrari és a gumiszállító Bridgestone egyszerűen túl jók voltak az ellenfeleikhez képest, így miután Schumacher megnyerte az első öt nagydíjat, senkinek nem okozott meglepetést, hogy a konstruktőri kupa az olasz csapathoz került. Egyes bírálók ugyan rámutattak, hogy míg a Ferrari-Bridgestone autók többet futottak teszteken, mint bármely más csapaté, ez alkalommal a Toyota és a Williams fölébük kerekedett, bár a rekordot a Ferraris Luca Badoer tartotta, aki 83 nap alatt több mint 22 ezer kilómétert tett meg. Pénz mindenesetre bőségesen volt - még ha nem is annyi mint a Toyotánál.
A Ferrari örök ellenfelei, a Mclaren és a Williams végül is rosszul zártak, különösen a Mclaren, amelynek másodszor is sikerült egy korántsem tökéletes karosszériát összehoznia, így a szezon közepe időigényes és sok embert lefoglaló munkát adott a csapatnak, de végül is kihúzták a szezon végéig. A Williams radikális lépésre szánta el magát, hogy visszaszerezze a 90-es években megszerzett dicsőségét: megváltoztatta az autó karosszériájának orr részét, míg belül továbbra is egy BMW erőmű dolgozott. Bár ami nem szép még működhet rendesen, a "rozmár-orr" azonban nem hozott szerencsét, így a Williams is rengeteg időt elpocsékolt a régi váz visszaállításával. A befektetett munka viszont megtérült, hiszen mindkét csapat, győztes autókkal versenyzett, a Ferrari azonban nem miattuk volt izgatott, hanem a BAR miatt.
Az ausztráliai nyitófutamon a Renault-val versenyző Fernando Alonso harmadikként végzett a Ferrari-k mögött, de a következő két versenyen a BAR-os Jenson Button is jobban szerepelt, mind kétszer dobogós helyezést ért el, főleg a Honda erőforrásnak köszönhetően. A második futamra Bahreinben került sor, ekkor debütált az F1-ben. Ezenkívűl még a kínai pálya is újdonság volt, mindkét aszfaltcsík Hermann Tilke nevéhez fűződik.
Schumacher győzelemsorozata csak Monacóban tört meg, ahol Ferrarija összeütközött a safety car mögött haladó Montoya autójával, így szabad utat engedtek Trullinak, aki megszerezte a Renault és saját első győzelmét is. Schumacher később azt nyilatkozta, ha nem ütközött volna Montoyával akkor is Trulli nyerte volna a futamot.
Schumacher ezt követően hét versenyt nyert sorozatban, ráadásul ezek közül háromban Barrichello a csapattárs második lett. Ezáltal Schumacher már a Belga Nagydíj után megünnepelhette újabb világbajnoki címét.
Ezt követően Schumacher két alkalommal is gyengébben teljesített, talán azért mert már nem volt tétje számára a játszmának.
Először Monzában egy általa okozott koccanás miatt pörgött ki majdnem az egész mezőny, majd a második helyen futott be. Az első Sanghaji Nagydíjon viszont csak a 12. helyig tudta felverekedni magát. A Ferrari azonban így is jól járt, mivel mindkét versenyt Barrichello nyerte meg.
A Ferrari tömérdek pontja egyértelművé tette Button számára, hogy összetettben aligha érhet el jobbat mint a harmadik helyezés.
Az utolsó futam azonban mindenképp a Williams-é, és Montoya-é volt, ugyanis megnyerte a lebilincselő Brazil Nagydíjat, és leendő csapattársa Raikönnen is jól szerepelt. Csak Barrichello lehetett kevésbé elégedett, hiszen elhalasztotta a győzelmet hazai pályán.
Belgiumi győzelme ellenére Raikönnen összesítésben csak hetedik lett, csapattársa David Coulthard pedig csak a tizedik helyen zárt. Coulthardot ezt követően Montoya váltotta a Mclarennél. Az 1998-as bajnok Mclaren 5.lett, közvetlenül a Williams mögött, melynek hat versenyt Ralf Schumacher nélkül kellett végigcsinálni, miután a német pilóta Indianapolisban hatalmasat bukott, és hátsérülést szenvedett. Visszatérésekor azonban Ralf remek formában volt, hisz második lett.
A Sauber továbbra is egyenletesen teljesített, Fisichella legyőzte Massát. Ugyanezt a széteső Jaguar Racing nem mondhatta el magáról. Hasonló sors várt a Jordan-re is, a két csapat ugynis tulajdonost váltott, és már készültek a 2005-ös szezonra. Közöttük helyezkedett el a hatalmas költségvetéssel induló Toyota. A listát mint már oly sokszor a MInardi csapata zárta.
VILÁGBAJNOK: Michael Schumacher
