Giuseppe Farina
VB címek: 1(1950)
Pontok*: 186
Pontok* futamonként: 5.63
Győzelmi sűrűség: 6.6 futamonként
Dobogó sűrűség: 1.65 futamonként
Vezetett körök futamonként: 10.18Az 1906-ban született olasz Emilio Giuseppe ?Nino? Farina volt a Formula-1 első világbajnoka 1950-ben: az Alfa Romeóval három futamot nyert. Túraversenyeken indult az1930-as években, majd kipróbált egy Maseratit pályaversenyen.
Tazio Nuvolari vezette be a ?profi? vezetés rejtelmeibe. Ennek eredményeként 1937-ben,1938-ban és 1939-ben is olasz bajnok lett. Az így szerzett előnnyel a második világháborúután már 1950-ben sikert ért el. Stílusát példaként említették a fiataloknak.
Mivel 1951-ben lemaradt csapattársa Juan Manuel Fangio mögött, így 1952-ben a Ferrarihozigazolt, ahol Alberto Ascari árnyékában versenyzett. 1954-ben kigyulladt az autója egy világbajnokságon kívüli versenyen. 1955-ben visszatért, de nem bírta a fájdalmakat, így a szezon közepén visszavonult. Később kipróbálta az Indycart, de végleg abbahagyta a versenyzést.
1966-ban halt meg közúti balesetben a franciaországi Chambéryben, miközben a Francia Nagydíjra tartott.
Juan Manuel Fangio
VB címek: 5(1951,1954-57)
Pontok*: 357
Pontok* futamonként: 7
Győzelmi sűrűség: 2.12 futamonként
Dobogó sűrűség: 1.45 futamonként
Vezetett körök futamonként: 26.41Juan Manuel Fangio a legtöbb versenyzővel ellentétben nagyon idősen érkezett meg a Formula?1-be, és sok versenyen ő volt a legidősebb induló. Az ő idejében még nem állt a pilóták rendelkezésére biztonsági felszerelés. Olyan híres versenyzőkkel vívott élvezetes küzdelmeket, mint Alberto Ascari, Giuseppe Farina, és Stirling Moss.
A későbbi korok versenyzői, például Jim Clark, Alain Prost, Ayrton Senna és Michael Schumacher a saját idejükben mindig Fangio eredményeivel hasonlították a sajátjukat. Ezt teszik annak ellenére, hogy köztudomásúlag teljesen más szabályok között futják a versenyeket. Például abban az időben egy versenyző több autót is elhasználhatott. Fangio már az Alfa Romeoval is rendkívül sikeresen versenyzett 1950-ben. 1950-ben a világbajnokságot a második helyen fejezte be, csapattársa Giuseppe Farina mögött. (Abban az évben mind a hat európai Forma 1-es versenyt Egy Alfa Romeo nyerte, vagy Fangioval, vagy Farinával a volánnál.) Első világbajnoki címét 1951-ben szerezte meg. Az 1952-es sorozatban szépen szerepelt egészen az olasz monzai futamig, ahol nyaksérülést szenvedett. A baleset után gyorsan visszatért a versenyzéshez, mikor első futamán egyLancia D24-gyel megnyerte e 200 mérföldes La Camera Panamericana országúti versenyt. Az 1954-es évad első felében, a Mercedes megjelenéséig a Maseratinál, utána az új csapatnál versenyzett. A tizenkét futamból nyolc (a világbajnokság nyolc futamából hatot) megnyert. Ebben az évben a továbbfejlesztett Mercedes-Benz W196 autóval versenyzett. Az 1955-ös (a Le Mans-i katasztrófa miatt szomorú emlékű) szezonban megszerezte második világbajnoki címét, és a Mercedesé lett az összes elsőség abban az évben.
1956-ban Fangio átment a Ferrarihoz Alberto Ascari helyére, aki egy balesetben életét vesztette. Három futamon győzött, az összes többin pedig második helyen ért célba. 1957-ben visszatért a Maseratihoz, és megnyerte ötödik világbajnoki címét. 51 versenyen indult, és ebből 24 futamot megnyert. (A legjobb nyerési arány a sportág történelmében.)
Kubai felkelők 1958. február 23-án elrabolták, de később kiszabadult.
Élete nagy részében Fangio a Mercedes-Benzet képviselte, gyakran vezette régi versenyautóját bemutatókon. Juan Manuel Fangio 1995-ben Buenos Airesben halt meg. 2005-ben az olaszPagani róla nevezte el a legújabb, Zonda 2005 C12 F autóját.
Alberto Ascari
VB címek: 2(1952-53)
Pontok*: 180
Pontok* futamonként: 5.62
Győzelmi sűrűség: 2.46 futamonként
Dobogó sűrűség: 1.88 futamonként
Vezetett körök futamonként: 28.75A második világháború után a Maseratinál kezdett versenyezni. Csapattársa, Luigi Villoresia mentorává és barátjává vált. 1946-ban a FIA megváltoztatta a verseny szabályait, ami jelentősen különbözött a háború előttiektől. A következő négy évben Ascari a teljesítményének tetején volt, sok versenyt nyert Európa-szerte. Az első nagydíját máris megnyerte az olaszországi San Remóban 1948-ban, és még ugyanebben az évben második helyezést ért el a Brit Nagydíjon is. Ascari a következő évben nyert egy másik versenyt is a csapattal. A legnagyobb sikereit azután érte el, miután Villoresi csatlakozott a Ferraricsapatához; ebben az évben még három versenyt nyert meg, és elnyerte az ?Év autóversenyzője? címet, ami a Formula?1-es világbajnoki cím előzményének is tekinthető.
1950-ben a Ferrari elérte, hogy a Formula?1 világbajnokság debütáló évében az első versenyen, Monte Carlóban a csapat tagjai Ascari, Villoresi és a közkedvelt francia versenyző, Raymond Sommer legyenek. Ascari a versenyben a második lett, később az Olasz Nagydíjon, Monzában megosztva is a második helyen végzett. A bajnokságban csak az ötödik helyezést sikerült elcsípnie. A következő évben a Nürburgringen életében először végzett az első helyen. Ugyanebben az évben még Monzában is a dobogó legfelső fokára állhatott. A bajnokságot azonban Juan Manuel Fangio nyerte.
1952-ben Ascari a Formula?1 élmenői közül egyedüliként elindult a világbajnokságba beszámító, de az európai futamoktól szinte teljesen eltérő mezőnyt felvonultató Indianapolisi 500-on, de nem sikerült célba érnie. Az év hátralévő részében a Ferrari Tipo 500-assal uralta a mezőnyt. Megnyerte mind a hat futamot, valamint mindegyik versenyen ő futotta a leggyorsabb kört. Majdnem megszerezte a maximális pontszámot, de mivel akkoriban a leggyorsabb körökért is pont járt, amiért egyszer osztoznia kellett, így egy fél ponttal lemaradt róla. Az1953-as évad első három versenyét zsinórban megnyerte, ezzel együtt sorozatban kilenc könnyű győzelmet aratott. A sorozat a bajnokság negyedik futamán szakadt meg, Franciaországban, amikor nagy küzdelemben végül csak a negyedik lett. Az évben még két versenyt nyert, így megszerezte második világbajnoki címét.
Ezután elhagyta a Ferrarit, és a Lanciához szerződött, amelynek azonban csak a szezonzáró futamra lett rajtra kész az autója, addig privátMaseratival, illetve Ferrarival versenyzett, amikkel azonban nem volt esélye a bajnoki címre.
Az 1955-ös év hasonlóan indult, mint az előző, és a Monacói Nagydíjon egy látványos balesetet szenvedett. Elvesztette uralmát az autó fölött, és a kikőtőnél a tengerbe zuhant. Ezt még könnyebb sérülésekkel megúszta. Egy héttel később a Ferrari a monzai pályára hívta tesztelni, azonban a harmadik körben súlyos balesetet szenvedett, melyben életét vesztette.
Mike Hawthorn
VB címek: 1(1958)
Pontok*: 190
Pontok* futamonként: 4.22
Győzelmi sűrűség: 15 futamonként
Dobogó sűrűség: 2.5 futamonként
Vezetett körök futamonként: 5
Hawthorn 1952-ben debütáló futamán rögtön az előkelő negyedik helyen végzett. Az összes brit világbajnok közül övé volt a legjobb bemutatkozás. Az első győzelemre 9 futamot kellett várnia, amikor az 1953-as francia nagydíjon aratott győzelmet. Hawthorn 1955-ben megnyerte a Le Mans-i 24 órás versenyt, annak ellenére, hogy szerepet játszott abban a borzalmas katasztrófában, melyben 82 néző halt meg. 1958-ban megnyerte a forma 1 világbajnokságot. Világbajnoki címét nagy részben Stirling Mossnak köszönheti, hisz Hawthornak csak egy győzelme volt, míg Mossnak három. A portugál nagydíjon Hawthornt kizárták, de Moss közbenjárásának nyomán mégis visszakapta második helyét illetve az azzal járó pontokat. Ezek a pontok járultak hozzá ahhoz, hogy egy hajszállal Moss előtt végzett az összesítésben. A bajnoki címe után azonnal bejelentette visszavonulását.
1959. január 22-én Hawthorn egy autóbalestben az A3 Guildford úton életét vesztette. A baleset okai máig tisztázatlanok. A rossz időjárás, a nagy sebesség mind szerepett játszhattak a tragédiában. HawthornJaguárja, melynek beceneve a "Merceater" volt, Rob Walker Mercedes SL 300-asa mögött haladt az úton. Hawthorn még mindig versenylázban égett, ezért meg akarta előzni Walkert. Ez okozta a tragikus kimenetelű balesetet.
Boxutca
Csatlakozz hozzánk Facebook-on!!! 
Szavazás
Téma: A Fórum világbajnoka. "A" csoport (Megtekintve 1753 alkalommal)